Amikor először
hallottam a blundel tésztáról, akkor körülbelül úgy reagáltam, mint majd sokan
közületek, mert ez egy hajtogatott, vajas kelt tészta. De ne ijedjetek meg,
hanem ha van egy kis időtök, akkor csináljátok meg, megéri J
Na meg a
marmeládé... Nem tudom hol hogyan hívják, itt így. Ez egy sűrű, vágható
lekvárszerű gyümölcspaszta. Nekem gyerekkoromat idézi, de gondolom mások is
vannak ezzel így. Nálunk még kapható szerencsére, így biztos máshol is
fellelhető.
A tésztához:
500 g liszt
2,5 dl langyos
tej
1 tojássárgája
250 g vaj (ha
nagyon meg van szorulva az ember anyagilag, akkor helyettesíthető Rama
margarinnal)
25 g friss
élesztő
50 g cukor
½ vaníliarúd
kikapart belseje
1 kiskanál só
A vajat 100 g
liszttel szépen összegyúrom és félreteszem. A langyos tejbe teszem a cukrot és
az élesztőt és hagyom egy kicsit felfutni, majd hozzáadom a tojássárgáját, a
vaníliarúd kikapart belsejét , a lisztet, majd kiveszek 70 grammot a lisztes
vajkeverékből, hozzáadom a tésztához és mindebből egy lágy, de nem ragadós
tésztát gyúrok. Kerekítem és félreteszem pihenni 20 percre. A lisztes vajat
ráhelyezem egy sütőpapírra, téglalappá lapogatom a sütőpapír között és beteszem
a mélyhűtőbe arra a 20 percre míg a tészta is pihen.
Amikor lejárt a
pihenési idő, a kezemmel a tésztát enyhe rombuszmintára lapogatom, a közepébe
teszem a hűtőből kivett vajat és ráhajtom a tészta négy sarkát.
Nyújtófával
téglalappá nyújtom és háromba hajtom a következőképpen: gondolatban háromfelé
osztom a tésztát, a baloldalt ráhajtom a középső részre és ugyanezt teszem a
jobb oldallal is. Amikor ez megvan, a tésztát elfordítom 90 fokkal és újból
téglalappá nyújtom. Amikor ez is megvan, akkor képzeletben négybe osztom a
tésztát, a két oldalt behajtom a közepére, majd az így kapott két részt még egyszer egymásra hajtom. Az
így kapott tésztát a hűtőbe teszem pihenni 20 percet. Az idő lejártakor újból
téglalappá nyújtom és az elején leírt hármashajtást elvégzem újból, majd megint
visszateszem a hűtőbe a tésztát pihenni.
Én az idő
lejártával nyújtódeszkára helyeztem a tésztát és téglalappá nyújtottam. Ennek
egyharmadát levágtam a marmeládés buktához, azt hat részre vágtam és az alábbi módon formáztam. Ezt a fajta sütit igazán a francia pain au chocolat ihlette. Abban süthető csokirudak vannak ugyanígy beletekerve a tésztába. Nekem az tetszik, hogy kisülve és beleharapva is ugyanolyan klasszul két töltelékcsík marad meg.
A kakaós csigának
megmaradt részt megszórtam cukorral, holland típusú kakaóporral és feltekertem
mint a bejglit, 2 cm-es szeleteket vágtam és tepsire helyeztem őket.
Mindkét
megformázott fajta tésztát hagytam még pihenni 20 percig, majd lekentem egy
felvert tojással és az előmelegített sütőben megsütöttem őket. A fényességet a
végén ugyanúgy értem el, mint a vaníliás csigánál, hogy lekentem még forrón
cukorsziruppal.
Jó étvágyat! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése