Előkészület a kenyérsütéshez, kovász és öregtészta

 Arra kérlek, hogy ezt a bejegyzést nyitott szívvel és lélekkel olvasd és fogadd el azt, hogy az igazán jó kenyérhez egy kis idő szükségeltetik. De ne csüggedj, mert ebből nekem sem sok van, hiszen nekem is van munkahelyem, vannak gyermekeim, néha nálam is szalad a háztartás, de a kenyér, az mégiscsak kenyér J Viszont felülmúlhatatlan, amikor a sütőből kiveszed a kenyeret, érzed az illatát és pár perc múlva a kenyér beszél hozzád. Nem, nem bolondultam meg, a kenyér tényleg beszél! De erről is írok majd.

Elsősorban elmondanám neked, hogy van különbség a kenyerek között. Most nem arra gondolok, hogy a bolti számomra ehetetlen és a házi a legfinomabb, hanem arra, hogy az otthon sütött kenyerek között is van különbség. Ez adódik a lisztek miatt és attól is függ, mit használsz hozzá: öregtésztát vagy kovászt.

A fehérkenyér mindig puffosabb, légiesebb lesz, a rozskenyér meg tömörebb, a krumplis kenyérről már nem is beszélek. Az öregtésztás kenyerek is légiesebbek, a kovászos kenyér viszont tömörebb, savanykásabb, nedvesebb, ízesebb.

Na de mi is az az öregtészta?

Az öregtészta az a tészta, ami a kenyérsütés előtti napon készül és hűtőben is eltartható 4-5 napig. Én a Limara blogjában található öregtésztát használom, ami nem más mint:

500 g kenyérliszt

3 dl kézmeleg víz

1 csipet cukor

1dkg élesztő

Mindezt összegyúrom szép lazán, míg szépen összeáll és vagy egy kelesztőtálban (ami nekem nincs) vagy egy nagy lábasban, amit fedővel letakarok, hagyom pihenni 10-12 órát. Én úgy szoktam, hogy amikor este lefekszem meggyúrom és másnap használom. Este még csak egy gombóc tészta, de reggelre ilyen lesz.

Utána átgyúrom, látszik rajta, hogy szép selymes tészta és egy lezárható dobozban beteszem a hűtőbe, ott pihen, amíg felhasználásra kerül.

És akkor mi a kovász?

Hát a kovásszal kicsit több dolgunk van, de érdemes vele foglalkozni. És még valami, a kovász akár éveken keresztül is eláll. Igen, jól olvastad, éveken keresztül J
Én olvasgattam innen is, onnan is és kialakítottam a sajátomat. Biztos mások is csinálják így, azért én is leírom.
A kovászkészítés egy minimum 10 napos folyamat, ami nem vesz igénybe több időt, mint napi 5 perc.

Első nap

Egy jól záródó, nagy (legalább egy literes) befőttesüvegbe tettem 1 evőkanál joghurtot, 40 g hideg csapvizet és 40 g lisztet. Villával jól összekevertem, lezártam és 20-25 fokos helyiségben pihentettem. Ennyi.

Második nap

Az előző napi keverékhez egyszerűen hozzáadtam 40 g hideg vizet és 40 g lisztet, villával összekevertem, újból lezártam és ment megint pihenni.

Harmadik nap

A második napi teendőket ismételtem a harmadik napon is.

Negyedik nap

Előkészítettem egy másik befőttes üveget, ugyanolyan nagyot mint az előző. A kovászt villával összekevertem, átmértem a második befőttes üvegbe 70 g kovászt és ehhez hozzáadtam 100 g vizet és 100 g lisztet. Azt a kovászt, ami az egyes számú üvegbe maradt, ki kell önteni. Így ebben a formában nem jó még semmire. Tudom, hogy ez pocsékolásnak számít, de akár elajándékozhatod másik elszánt kovásznevelőnek, vagy csak simán könnyes búcsút kell venni tőle.

Ötödik nap – Tizennegyedik nap

A negyedik napon leírtakat kell megismételni.

Itt bevallom neked, én sem bírtam ki, hogy állandóan kiöntögessem a felesleges kovászt, hanem a hatodik napon, a kiöntendő kovászból kimentettem 70 g kovászt és abból nevelgettem egy másik kovászt is.

Így lett meg nekem elsőként Kázmér és utólag Sári is. J Lehet nevetni, én viszont nem tudok nevelgetni semmit ha annak nincs neve. És látni fogod, hogy a befőttes üvegekben élet keletkezik. Hiszen első napon még nem igazán fog látszani, de ahogy telik az idő, úgy napról napra buborékosabbak lesznek a kovászok, egyre több bennük az élet.

És mit kell tenni ha már tizennégy napos a kovász? Hát ekkor érik meg arra, hogy sütni lehessen vele. A receptek mindig olyanok, hogy a kovászból mindig visszamarad kb. 70 grammnyi, azt etetni kell. Például megeteted 100 g vízzel és 100 g liszttel, összekevered és azonnal beteszed a hűtőbe. Hibernáltatod J 
Na ebben az állapotban képes nagyon sokáig elleni. Amikor szükséged van rá, csak előkapod a hűtőből, kiveszed a kívánt mennyiséget, azt picikét megeteted, hagyod szobahőmérsékleten, hogy másnap felhasználhasd és a visszamaradt kovászt is megeteted, csak azt a hűtőbe teszed vissza, ott várja majd a sorát, hogy újból használd J

Az alábbi képen az egy héten keresztül hűtött és életre etetett Sárikám látható. Igazi NŐ! Nem sok kellet neki, hogy ilyen fortyogó buborékokat produkáljon.

Még valamit meg kell mutatnom neked, hogy lásd, mindahhoz amit fentebb leírtam, kell egy kis őrület, egy kis szenvedély hogy minden rendben menjen. Most nagyot nézhetsz, őrület és szenvedély??? Ne izgulj, ha belevágsz a kenyérsütésbe, felfedezed magadban mindkettőt. Nézd meg ezt a videót, láthatod, másokat is utolért a dolog. J

Ugye nem olyan nagy ördöngősség? ;)